ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH-09:10:2025

ANDACHTEN FÜR JEDEN TAG: DEUTSCH-UNGARISCH-RUMÄNISCH 

<<Als aber viel Wortwechsel entstanden war, stand Petrus auf und sprach zu ihnen: Brüder ihr wisset, dass GOTT vor längerer Zeit mich unter euch auserwählt hat, dass die Nationen durch meinen Mund das Wort des Evangeliums hören und glauben sollten>>. Apostelgeschichte 15,7

Der Boden, auf dem die Einigung zustande kam.

Die Gnade GOTTES.

Die zertrennte Christenschar fand sich zusammen auf einem Grund, der auch heute noch alle wahren Jünger von JESUS einigt, wenn sie auch äußerlich durch mancherlei Organisationen und Lehrmeinungen getrennt sind. Welches ist dieser Boden? Es ist der Boden der Gnade GOTTES, auf den die Rede des Petrus die Versammlung stellte (V. 11).

Solange man über äußere Gesetze und Formen verhandelte, ob die gläubig gewordenen auch noch die Beschneidung als äußeres Zeichen des Bundes mit GOTT annehmen müssten oder nicht, gab es Streit und Zank. Als man sich aber in dem Wort zusammenfand: <<Wir (die beschnittenen Judenchristen) glauben durch die Gnade des HERRN JESUS CHRISTUS selig zu werden, gleicherweise wie auch sie (die nicht beschnittenen Heidenchristen>>), da entstand liebliche Harmonie. Durch dieses Wort wurde man auf den einzigen, den gemeinsamen Heilsgrund der Gnade in CHRISTUS gestellt, auf dem allein wahre Einigkeit entstehen kann. Auf diesem Gnadenboden, der keinen Menschenruhm zuließ, der den HERRN allein groß machte, verband sich alles Getrennte wieder.

Wollen wir mit allen wahren Christen verbunden sein, dann lasst uns täglich fester und gründlicher auf den Gnadenboden treten und darauf bleiben. Da finden wir uns mit allen Geistlich-arm-Gewordenen in Liebe zusammen, auch wenn äußere Sitten und Formen bei ihnen anders sind als bei uns.

Die Führung GOTTES.

Die Uneinigkeit war durch Leute entstanden, die glaubten, alle Christen müssten genau denselben Weg einschlagen, den sie selbst in ihrem Leben geführt waren. Sie kannten nur ihre eigene Führung. Als nun Petrus, Paulus und Barnabas ihnen noch andere GÖTTLICHE Führungen erzählten (von Kornelius und den Heiden, die ohne Beschneidung und Gesetz der vollen Gnade teilhaftig geworden waren), da ging ihnen ein Licht auf. Sie sahen: GOTT führt andere Menschen äußerlich anders als uns. Ihre Engherzigkeit schwand unter dem Anhören der Berichte der Apostel. Wie einst Petrus selbst durch seine Führung zu Kornelius weitherziger geworden war, so konnte er nun auch andere weitherziger machen, zumal Barnabas und Paulus seine Erfahrungen bestätigten.

Wie betrübend ist es, wenn mancher in törichtem, blindem Fanatismus und in gesetzlicher Engherzigkeit verharrt, weil er immer nur auf seine eigenen Führungen blickt und sein Auge verschließt gegen die Wege und Leitungen GOTTES mit anderen. Wollen wir zur Einigung des Volkes GOTTES beitragen, so dürfen wir nie alle GOTTES-kinder in unsere Führung und Einrichtung hineinzwängen wollen, sondern müssen vor jeder GÖTTLICHER Leitung, auch wenn sie von der unsrigen ganz verschieden ist, Achtung haben. Auf dem Boden der GÖTTLICHEN Führung reichen sich die verschiedenartigsten Christen von Herzen die Bruderhand.

Autor: Alfred Christlieb (* 26.02.1866; † 21.01.1934) deutscher Theologe

JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!! 

ÁHÍTATOK MINDEN NAPRA: NÉMETÜL-MAGYARUL-ROMÁNUL 

<<És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nékik: Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az ISTEN régebbi idő óta kiválasztott [engem] mi közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az Evangyéliomnak beszédét, és higyjenek>>. Apostolok cselekedetei 15,7

A talaj, amelyen az egység létrejött.ISTEN kegyelme.

A megosztott Keresztény Közösség olyan alapon talált egymásra, amely ma is egyesíti az ÚR JÉZUS KRISZTUS minden igazi Tanítványát, még akkor is, ha külsőleg különböző szervezetek és tanok választják el őket egymástól. Mi ez az alap? Ez az ISTEN Kegyelmének talaja, amelyre Péter beszéde az összegyűlteket állította (11. vers).

Amíg külső törvényekről és formákról tárgyaltak, hogy a Hívőkké váltaknak el kell-e fogadniuk a körülmetélést, mint ISTEN Szövetségének külső jelét, addig viták és veszekedések voltak. Amikor azonban megegyeztek abban, hogy <<mi (a körülmetélt Zsidó Keresztények) hisszük, hogy az ÚR JÉZUS KRISZTUS kegyelméből üdvözülünk, ugyanúgy, mint ők (a nem körülmetélt pogány Keresztények>>), akkor kedves harmónia alakult ki. Ezzel a szóval az egyetlen, közös üdvösség alapjára, KRISZTUS JÉZUS Kegyelmére helyezték őket, amelyen egyedül valódi egység alakulhat ki. Ezen a Kegyelem talaján, amely nem engedett helyet emberi dicsőségnek, amely egyedül az URAT tette Naggyá, minden, ami elszakadt, újra összekapcsolódott.

Ha minden igaz Kereszténnyel összekapcsolódni akarunk, akkor naponta egyre szilárdabban és alaposabban lépjünk a Kegyelem talajára, és maradjunk rajta. Ott szeretetben találjuk meg mindazokat, akik szellemileg elszegényedtek, még akkor is, ha külső szokásaik és formáik eltérnek a mieinktől.

ISTEN vezetése.

A viszályt azok az emberek okozták, akik azt hitték, hogy minden Kereszténynek pontosan ugyanazt az utat kell követnie, amelyet ők maguk is bejártak az életükben. Csak a saját vezetésüket ismerték. Amikor azonban Péter, Pál és Barnabás más ISTENI vezetésekről meséltek nekik (Kornéliusról és a pogányokról, akik körülmetélés és törvény nélkül részesültek a teljes Kegyelemben), akkor megvilágosodtak. Megértették: ISTEN más embereket külsőleg másképp vezet, mint minket. Szűk látókörük eltűnt, amikor meghallgatták az Apostolok beszámolóit. Ahogyan egykor Péter maga is Kornéliuszhoz vezető útján tágabb látókörűvé vált, úgy most másokat is tágabb látókörűvé tudott tenni, főleg hogy Barnabás és Pál is megerősítették tapasztalatait.

Milyen szomorú, amikor egyesek ostoba, vak fanatizmusban és törvényes szűk látókörűségben maradnak, mert mindig csak a saját vezetésüket nézik, és szemüket elzárják ISTEN másokkal való útjai és vezetései elől. Ha ISTEN Népének egységéhez szeretnénk hozzájárulni, soha nem szabad arra törekednünk, hogy minden ISTEN Gyermekét a mi vezetésünkbe és rendszerünkbe kényszerítsük, hanem tisztelnünk kell minden ISTENI vezetést, még akkor is, ha az teljesen eltér a miénktől. Az ISTENI vezetés alapján a legkülönbözőbb Keresztények szívből nyújtanak testvéri kezet egymásnak.

Szerző: Alfred Christlieb (* 1866.02.26; † 1934.01.21) német teológus

JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!! 

DEVOȚIUNI ZILNICE: GERMANĂ-MAGHIARĂ-ROMÂNĂ

<<După ce s-a făcut multă vorbă, s-a sculat Petru şi le-a zis: <<Fraţilor, ştiţi că DUMNEZEU, de o bună bucată de vreme, a făcut o alegere între voi, ca, prin gura mea, Neamurile să audă Cuvântul Evangheliei şi să creadă>>. Faptele Apostolilor 15:7

Terenul pe care s-a ajuns la un acord.

Harul lui DUMNEZEU.

Comunitatea Creștină divizată s-a reunit pe un temei care și astăzi unește toți adevărații ucenici ai DOMNULUI ISUS HRISTOS, chiar dacă în exterior sunt separați de diverse organizații și doctrine. Care este acest temei? Este temelia Harului lui DUMNEZEU, pe care discursul lui Petru a pus Adunarea (v. 11).

Atâta timp cât s-a discutat despre legi și forme exterioare, dacă cei care au devenit credincioși trebuie să accepte sau nu circumcizia ca semn exterior al legământului cu DUMNEZEU, au existat certuri și dispute. Dar când s-au reunit în cuvântul: <<Noi (Creștinii Evrei circumciși) credem că vom fi mântuiți prin Harul DOMNULUI ISUS HRISTOS, la fel ca și ei (Creștinii păgâni necircumciși>>), s-a creat o armonie plăcută. Prin acest Cuvânt, oamenii au fost așezați pe singurul temei comun al mântuirii, Harul în HRISTOS ISUS, pe care se poate crea adevărata unitate. Pe acest temei al Harului, care nu permitea slava omenească, care îl mărea numai pe DOMNUL, tot ceea ce era separat s-a reunit din nou.

Dacă vrem să fim uniți cu toți Creștinii adevărați, atunci să pășim zilnic mai ferm și mai profund pe temeiul Harului și să rămânem pe el. Acolo ne vom reuni în Dragoste cu toți cei care au devenit săraci spiritual, chiar dacă obiceiurile și formele lor exterioare sunt diferite de ale noastre.

Conducerea lui DUMNEZEU.

Dezbinarea a fost provocată de oameni care credeau că toți Creștinii trebuie să urmeze exact aceeași cale pe care ei înșiși au urmat-o în viața lor. Ei cunoșteau doar propria lor conducere. Când Petru, Pavel și Barnaba le-au povestit despre alte conduceri divine (despre Corneliu și păgânii care, fără circumcizie și fără lege, au devenit părtași la harul deplin), atunci li s-a aprins o lumină. Au văzut că DUMNEZEU îi călăuzește pe alții în mod diferit față de noi. Îngustimea lor de spirit a dispărut ascultând relatările Apostolilor. Așa cum Petru însuși devenise mai deschis la minte prin călăuzirea lui către Corneliu, acum putea să-i facă și pe alții mai deschiși la minte, mai ales că Barnaba și Pavel îi confirmau experiențele.

Cât de trist este când unii rămân în fanatismul orb și prostesc și în îngustimea legii, pentru că se uită mereu doar la propriile lor călăuziri și închid ochii la căile și călăuzirile lui DUMNEZEU cu alții. Dacă vrem să contribuim la unitatea poporului lui DUMNEZEU, nu trebuie să încercăm niciodată să-i forțăm pe toți Copiii lui DUMNEZEU să se alăture conducerii și instituției noastre, ci trebuie să respectăm orice conducere Divină, chiar dacă este complet diferită de a noastră. Pe baza conducerii Divine, cei mai diferiți Creștini își întind din inimă Mâna Frățească.

Autor: Alfred Christlieb (* 26.02.1866; † 21.01.1934) teolog german

JESUS CHRIST IS LORD!!! - SOLI DEO GLORIA!!!